A turb�felt�lt� bizony�ra m�r nem ismeretlen fogalom sokatok sz�m�ra, viszont t�bben tett�tek m�r fel nek�nk azt a k�rd�st, hogy mi�rt j� a turb�, hogy m�k�dik egy�ltal�n, vagy hogy ut�lag felszerelhet�-e egy sz�v�motorra. Ezeket a k�rd�seket pr�b�ltam boncolgatni egy kicsit, k�v�ncsis�gotokat kiel�g�tend�.

El�sz�r mindenk�ppen azt kell tiszt�zni, hogyan is m�k�dik a turb�, �s mi�rt j� ez nek�nk egy�ltal�n. Ha egy motor teljes�tm�ny�t n�velni szeretn�nk, �gy tudjuk a legk�nnyebben el�rni, hogy t�bb �zemanyagot �get�nk el a hengerekben. Ehhez viszont t�bb leveg�re is van sz�ks�g. Sz�v� motorokn�l – mint ismeretes - a leveg�t a dugatty�k sz�vj�k be a hengerekbe, teljes�tm�nyn�vel�s szempontj�b�l pedig itt j�nnek a felt�lt�k a k�pbe. Ezek seg�ts�g�vel t�bbletleveg�t juttathatunk a motorba, �gy t�bb �zemanyagot tudunk el�getni, amivel egy nagyobb henger�rtartalm� motor teljes�tm�ny�t tudjuk kipr�selni egy kisebb blokkb�l. A felt�lt�ket alapvet�en k�t csoportba oszthatjuk, a turb�felt�lt�k �s mechanikus felt�lt�k csoportj�ra.

A turb�felt�lt� a motorb�l ki�raml� kipufog�g�zok energi�j�t hasznos�tja, azaz meghajt egy turbinakereket, ami egy�tt forog a vele k�z�s tengelyre szerelt kompresszorker�kkel. Ez a ker�k forg�sa �ltal besz�vja a friss leveg�t, majd t�lnyom�ssal a hengerekbe juttatja azt. A turbina- �s a kompresszorker�k egy-egy csigah�zban foglalnak helyet, ezek k�z�tt tal�lhat� az �gynevezett k�z�pr�sz. Ez a turb� legk�nyesebb r�sze, amelynek elk�sz�t�se, jav�t�sa nagyfok� precizit�st ig�nyel, hiszen ebben helyezkedik el a speci�lis, �sz� csap�gyaz�ssal ell�tott k�z�s tengely, ami el�ri ak�r a percenk�nti 100.000-200.000-es fordulatot is. Az �sz� csap�gyaz�s azt jelenti, hogy nemcsak a tengely forog a csap�gyban, hanem a csap�gy is forog a csap�gyh�zban. Mindkett�t egy v�kony olajfilm r�teg veszi k�r�l a min�l k�nnyebb forg�st el�seg�tend�.

Egy turb�s motor sokkal nagyobb odafigyel�st ig�nyel sz�v�s t�rsaik�n�l, gyakrabban kell benne olajat cser�lni, komolyabb ig�nybev�tel ut�n pedig nem szabad azonnal le�ll�tani: alapj�raton p�r percig j�ratni kell a motort, hogy a szerkezet ez�ltal visszah�lj�n. Erre az�rt van sz�ks�g, mert a hengerekb�l ki�raml� nagyon magas h�m�rs�klet� kipufog�g�zt�l a turb� is �tizzik, f�leg ha nagyon megzavarjuk a g�pet. Egy-egy h�z�sabb menet ut�n s�t�tben ak�r l�tni is lehet, ahogy v�r�sen izzik a k�t csigah�z. A h�t�s�rt az olaj �s a h�t�v�z felel, amely kering�se megsz�nik, ha le�ll�tjuk a motort. Ekkor a tengelyen �s a csap�gyh�zban l�v� olajfilm k�nnyen r��ghet a h�z fal�ra, ett�l pedig a szerkezet �lettartama is cs�kken. Ezt kiv�dend� lehet kapni olyan id�z�t�ket, amelyek egy el�re beprogramozott ideig j�ratj�k a motort, miut�n mi lez�rtuk �s otthagytuk az aut�t. Fontos m�g a l�gsz�r� gyakoribb cser�je is, hogy a turb� k�nnyebben sz�vhassa be a friss leveg�t.

A turb� szab�lyoz�s�r�l egy wastegate nev� szelep gondoskodik. Erre az�rt van sz�ks�g, mert a t�bb leveg�vel el�getett t�bb �zemanyag t�bb kipufog�g�zt is eredm�nyez, amit�l ism�t gyorsabban forog a turbinaker�k m�g t�bb leveg�t juttatva a motorba, �s �gy tov�bb. Ennek a l�ncreakci�-szer� folyamatnak a kiv�d�s�t szolg�lja a wastegate szelep, amely egy el�re be�ll�tott leveg�nyom�s el�r�sekor a kipufog�g�z egy r�sz�t elir�ny�tja a turbinaker�kt�l, �gy szab�lyozva a folyamatot.

Aki vezetett m�r turb�s aut�t az tudja, hogy mi is az a turb�lyuk. Err�l akkor besz�l�nk, amikor g�zad�s ut�n a turb� m�g nem p�rg�tt fel teljesen, �s nem sz�ll�t el�g leveg�t a nagyobb teljes�tm�nyhez, �gy annak �ld�sos hat�sa n�lk�li gyorsul�ssal kell be�rj�k. Persze miut�n fel�p�lt a t�lt�nyom�s az aut� hirtelen megl�dul. Mi�rt t�rt�nik ez? Alacsony fordulaton a kipufog�g�z nem �ramlik el�g gyorsan ahhoz, hogy a turbin�t kell� sebess�ggel meghajtsa, ez�rt kis fordulaton er�tlenebb marad a motor. Ennek a jelens�gnek a cs�kkent�s�re a gy�rt�k egyre ink�bb pr�b�lj�k a turb� tehetetlens�g�t minimaliz�lni, hogy az gyorsabban fel tudjon p�r�gni. M�sik megold�s lehet k�t kisebb �s gyorsabban felp�r�gni k�pes turb� alkalmaz�sa, ezeket �ltal�ban V motorokn�l haszn�lj�k, itt egy hengersort egy turb� t�lt. Egy ritk�bb megold�st vetettek be a jap�nok a Nissan Skyline-n�l, itt k�t turb� m�k�dik sorba k�tve, a kisebb turb� adja a t�lt�nyom�st alacsony fordulaton, miut�n pedig a nagyobb t�rsa felp�rg�tt, az szolg�ltatja a cs�csnyom�st.

A turb� hat�sfoka jelent�sen n�velhet� intercooler alkalmaz�s�val. Ez a szerkezet a turb� �ltal felmeleg�tett leveg�t h�ti vissza, amely az�ltal, hogy hidegebb, s�r�bb is lesz, �gy a benzin-leveg� kever�k kev�sb� lesz hajlamos az �ngyullad�sra. Ez�ltal n�velhet� lesz a turb�nyom�s a nagyobb teljes�tm�ny �rdek�ben. Az intercoolerr�l �s tuning lehet�s�geir�l olvashattok rovatunk egy kor�bbi cikk�ben is.

M�sik hasznos kieg�sz�t� lehet turb� mell� a Blow Off szelep. Ez azt a c�lt hivatott szolg�lni, hogy amikor a vezet� leveszi a l�b�t a g�zr�l (pl. v�lt�skor) a hirtelen feltorl�d� leveg�t - ami nem tud hova menni �s lef�kezn� a turb�t - kiengedi a szabadba. Ez az�rt j�, mert �gy forg�sban marad a turb�, �s sokkal gyorsabban fel�p�l a turb�nyom�s.

Ezek ut�n sokakban felmer�lhet a gondolat, hogy akkor ess�nk neki �s tegy�nk turb�t a kocsinkba, �gy jelent�sen megn�velve annak teljes�tm�ny�t. Csakhogy a dolog nem ennyire egyszer�. A turb� ut�lagos be�p�t�se egy igen k�lts�ges mutatv�ny, �s csak nagyon kev�s c�g csin�l ehhez hasonl� �talak�t�sokat. M�sr�szt a sz�v�motor alkatr�szei nem b�rn�k elviselni a jelent�sen megn�vekedett teljes�tm�nyt, a dugatty�kat �s a hajt�karokat kap�sb�l ki kellene cser�lni, mert a turb�s motorokban kov�csolt, vagy pr�s dug�k vannak a nagyobb h�terhel�s miatt. Gondoskodni kell a turb� ken�s�r�l �s h�t�s�r�l is, valamint nem �rt cs�kkenteni a s�r�t�si viszonyt az �ngyullad�s megel�z�se v�gett. Mindezek mellett illend� a j�val t�bb l�er�h�z igaz�tani a fut�m�vet �s a f�keket is, ha nem akarunk frissen felturb�zott kocsinkkal r�gt�n az �rokban kik�tni. Amint l�that�, el�g m�lyen a p�nzt�rc�ba kell ny�lnunk, ha mindezt v�ghez akarjuk vinni. L�tezik olyan megold�s is, amikor egy elektromos turb�t, kompresszort akasztanak a motorra. Itt egy elektromotor hajtja meg a kompresszorkereket, amelyet padl�g�zkor egy kapcsol� hoz m�k�d�sbe �s ezut�n tolja a plusz leveg�t a motorba. De m�g ez az olcs�bb �talak�t�s is beleker�l kb. f�l milk�ba, �gy ez sem igaz�n terjedt el.

A turb� egy m�sik felhaszn�l�si lehet�s�g�re vil�g�tott r� a Saab a kisnyom�s� turb�val. N�luk nem a teljes�tm�nyn�vel�s, hanem egy jobban kezelhet�, kisebb fogyaszt�s� motor kifejleszt�se volt a c�l. Ennek teljes�tm�nye nem �rte el a hagyom�nyos turb�motor�t, viszont a kis turb�nyom�snak k�sz�nhet�en szinte elt�nt a turb�lyuk, �s alacsony fordulatsz�mon n�tt a nyomat�k, �gy a hosszabb v�lt��tt�telekkel cs�kkent a fogyaszt�sa a sz�v� v�ltozathoz k�pest.

V�g�l ejts�nk p�r sz�t a mechanikus felt�lt�kr�l, amelyeket egyetlen l�nyeges dolog k�l�nb�ztet meg a turb�kt�l, m�gpedig az, hogy nem kipufog�g�z, hanem a f�tengely hajtja meg �ket. El�ny�k abban mutatkozik meg, hogy a motor teljes fordulatsz�m-tartom�ny�ban t�ltenek, h�tr�nyuk viszont, hogy az el�rhet� maxim�lis t�lt�nyom�s kisebb. El��ll�t�si k�lts�g�k igen magas, �gy nem igaz�n terjedtek el, kev�s aut�gy�r �l ezzel a lehet�s�ggel. A Mercedes haszn�lja �ket el�szeretettel, valamint a Volkswagen alkalmazta �ket a Golfokban: ezek voltak az �gynevezett G-t�lt�k.

Forr�s: